A kutatók elkészítették az első tesztet, amely azt monitorozza, hogy mennyire vagyunk ijesztőek a környezetünk szemében. A tudósok ehhez kapcsolódóan felállítottak egy ún. „ijesztőségi-indexet” is. Az empirikus kutatás folyamán 1341 résztvevőt vizsgáltak: nekik egy 44 kérdésből álló tesztet kellett kitölteniük, amiben többek között viselkedésük mintázataira, nevetésükre és a másik nemhez való viszonyulásukra kérdeztek rá.
A 23 éves, súlyos betegséggel küzdő brit Sophie azt nyilatkozta: annyira fél az elhízástól, hogy a főzés alatt nem mer bemenni a konyhába, nehogy belélegezze a kalóriákat.
Egy 22 éves brit lány pánikroham előtti és utáni állapotait rögzítő képpárja tarol épp a közösségi oldalakon. Amber a képhez fűzött kommentárjában kifejtette: elege van abból, hogy még mindig rengeteg előítélet él a mentális problémákkal küzdőkkel kapcsolatban.
A Csillagok háborúja jedi lovagjai nem véletlenül harcoltak színes lézerkardokkal: valószínűleg ők is tudták, hogy a szín igazi fegyver lehet. Köztudott, hogy a színek fontos szerepet töltenek be az életünkben, de vajon tudjuk-e, hogy pontosan milyen hatást gyakorolnak a hangulatunkra, a munkamorálunkra és a választásainkra? Miért pont a piros a tilalom színe, és miért aktiválja a veszélyérzetünket? Mely színek lazítanak el, indítanak be vagy ébresztik fel bennünk a vásárlókedvet? Velünk született tulajdonság, hogy kislányként a rózsaszínhez, fiúként pedig a kékhez vonzódunk?
Amerikai tudósok leleplezték Cupidót, és mára szemléletes infografikákon is tudják ábrázolni, hogy ki kivel, és mi alapján házasodik.
A friss kutatás eredménye megmutatta, hogy a színek milyen hatással vannak a hangulatunkra és a viselkedésünkre. A felmérés ezen túl arra is rávilágított, hogy üzleti ebédhez fehér, családi, baráti étkezéshez kék, romantikus vacsorához vörös színek illenek, gyerekekkel pedig izgalmas, sárgás helyet válasszunk.
Országos méretű, tudományos boldogságszint-felmérés indul, amelynek végeredményeként megrajzolják Magyarország boldogságtérképét. A kutatással arra keresik a válaszokat, mely városok, térségek lakói lehetnek a legboldogabbak, és vajon tényleg borúlátó, pesszimista nép-e a magyar?
A helikopterszülők kifejezést alig vezették be, máris egy újabb szülőtípus köröz a fejünk felett: a drónszülő. Ők azok, akik kisgyermekként megismerkedtek a tudomány és a high-tech legújabb vívmányaival: ezeket apaként és anyaként nevelési stratégiáikba is beépítik, és példátlanul túlféltik gyermekeiket.
Egy frissen publikált tanulmányból kiderült, hogy a lovak valóban rendkívül intelligens lények, akik képesek különbséget tenni a pozitív és a negatív érzelmeket tükröző emberi arcok között. A kísérlet során különböző érzelmeket kifejező emberi arcokról készült fotókon keresztül igazolták, hogy a háziasított lovak negatívan reagálnak a negatív arckifejezésre.
Az 1930-as években az USA-ban kezdték komolyabban vizsgálni a tudomány módszereivel, hogy van-e elsődleges lelki oka a rákbetegségeknek. Az évtizedek során bebizonyosodott, hogy a dohányzás, a rendszeres és mértéktelen alkoholfogyasztás, az azbeszt és az ultraibolya sugárzás például nagyban hozzájárulhat a rákbetegségek kialakulásához, ugyanakkor az elsődleges lelki tényezők befolyását a rákos megbetegedéseknél a mai napig nem sikerült a tudomány eszközeivel hitelt érdemlően igazolni.
Magyarországon a 11–17 éves tanulók több mint fele élt már át online bántalmazást a felmérések szerint, és az iskolai erőszak, amelynek szinte kivétel nélkül előbb-utóbb lesz online vetülete is, ma már a 11-12 éveseket is egyre jobban érinti. A generációs szakadék miatt a szülők többsége nem érti, hogy mi történik a gyerekével, az iskolák pedig tagadnak: a cyberbullying az ő iskolájukban egyáltalán nem jellemző. Pedig az alattomos jelenségről beszélni kell, állítják többek között azok a művészek, akik a témát színdarabban és regényben dolgozták fel.
Bár első sorban nem sportpszichológusként tevékenykedik a kemény szavairól és nyers stílusáról ismert pszichiáter, Csernus doki az Európa-bajnokság előtt sokat foglalkozott a hétvégén győzelmet arató női vízilabda-válogatottal. Bíró Attila szövetségi kapitány szombati diadalukat pszichológiai győzelemnek nevezte, a pólós lányok köszönetet mondtak pszichiáterüknek.
Mivel a foci és az oktatás mellett a pszichológiához is „mindenki ért”, sorjáznak a megkérdőjelezhetetlen kinyilatkozások az extrovertált és az introvertált személyiségtípusokról. Érdemes azonban ezzel vigyázni, mert tiszta kategóriák nem léteznek, és ezek ráadásul egy emberen belül is folyamatosan változnak.
A kreatív kampány csokit vagy sört reklámoz, a saját kreativitásunkkal viszont önmagunkat, életrevalóságunkat reklámozzuk, azt ígérve, hogy mellettünk könnyebb lesz fiatalosnak, játékosnak maradni, hiszen a kreativitás az energia, a meglepetés jele. Sőt: izgalmas partnerrel maga a világ tűnik szórakoztatónak.
Szerettünket elveszíteni az emberi élet talán legnehezebb tapasztalata. Kevés élmény okoz az ember lélektani működésében ennyiféle szinten változásokat. A gyász szakaszain végigjutva viszont meglepődve megállapíthatjuk, hogy a számunkra kedves személy halálából sok mindent megtanultunk.
A nagy, jelentős álmok életszakaszaink váltásánál, például a felnőtté válás során jellemzőek. A helyes kérdések feltevésével sok minden újat megtudhatunk önmagunkról. Ráadásul önbizalmat, szorongásoldást és önuralmat nyerhetünk általuk.
A párkapcsolati stressz sokszor abból fakad, hogy egészen más érzelmeink kötődnek az otthon különböző tereihez, Sallay Viola és Martos Tamás pszichológusok azonban szemléletes módszerrel tárják fel és kezelik ezeket a helyzeteket. De a hvg.hu-nak meséltek többek között arról is, mi van, jót akarva, de valójában együttérzés nélkül vigasztaljuk a párunkat.
Már októberben elkezdődik a hajsza, és bár a karácsony alig három napig tart, egy egész évnyi stressz kijöhet rajtunk ebben az időszakban. Miért? És mit tegyünk, hogy jó vagy legalábbis jobb legyen? A pszichológusok arra hívják fel a figyelmet, nem mindegy, hogy az izzósoron veszekszünk, vagy valami egészen más miatt lesz kudarcos a karácsony.
Szerencsére a tej, Civakódó cipőikrek, Apám kakasa – a „Szívünk rakta” program több kategóriában is összeállította az idén legtöbb szavazatot kapott könyveket.
Ahogy változunk, ahogy idősödünk, egészen más dolgok miatt kezdünk irigykedni. Egy friss felmérésből kiderült, hogy leginkább a harminc évnél fiatalabb felnőtt korosztály hajlamos az irigykedésre. Ők első sorban mások hódításaira és romantikus kapcsolataira féltékenyek. Később inkább a pénz és az egészség miatt kezd enni bennünket a sárga irigység.
